Nagyon szép idézetek:

"Csalódni kell hogy boldogok lehessünk,
Gyűlölni tudni hogy újból szeressünk.
Kell tudni zokogni meg sírni,
Valakit megunni aztán visszahívni.
Csalódni százszor, csalódni ezerszer,
Hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer!"

,,Bírnod kell,akkor is amikor mindenki bánt,
Bírnod kell,ha az élet Téged meggyaláz,
Ne add fel,ha minden kötél szakad,
Hinned kell,csak légy Te mindig önmagad...."

,,Emlékezz....Ne bánd meg azt amit tettél,mert amikor megtetted akkor BOLDOG voltál."

„A szerelem és a könny édestestvér,
nincs olyan szerelem, mely egy könnyet sem ér.
Aki sohasem sírt az sohasem szeretett,
mert a szerelem és a könny,
egy napon született.”

"Minden nap megszűnik valami amiért az ember szomorkodik,
de minden nap születik valami új amiért érdemes élni és küzdeni!"

"El kell bírjuk terheink, mert elvesznek szép perceink.
És mindig mennünk kell tovább, egy életen és sorson át."

"Ahol a forrás habjai, ott akarok születni.
Ahol a kertek éneke, ott akarok megszólalni.
Ahol az erdő dallama, ott akarok dalolni.
Ahol ama férfi meg asszony él, ott akarok cselekedni.
Ahol a gyermek az ablakig sem ér, ott akarok öregedni.
Ahol a jég mindent beborít, ott akarok melegedni.
Ahol a kő áttüzesül, ott akarok hűsölni.
Ahol a fagy és a tűz ugyanaz, ott akarok meghalni."

’’Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. 
Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, 
mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, 
hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, 
hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.’’

„Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől. 
Először meg kell érezned a lelkét....
Ha a lelke felől nézed, az első réteg a fájdalom, a múlt és a jelen sebei.
Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, 
a gyengédséget, a cirógatás vágyát.
Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, 
a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, 
a hatodikban a gyönyör cirógatását, a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tiéd.
Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, 
a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed.
Csak a szemét nézd, a teljes ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, 
vagy a fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van..."

"Amíg vannak olyanok, akik féltékenyek ránk és utálnak minket, addig valamit nagyon jól csinálunk."

"Van, aki könnyen kapja meg, akit szeret,
Van, aki sír és szenved,Van, aki könnyek nélkül tud feledni,
És van, aki meghal, mert igazán tud szeretni."

"Nem az az igazi fájdalom amitől könnyes lesz a szem,
hanem az mit magunkban hordunk,titokban csendesen!"

"Az ember egy napon rádöbben arra,hogy az életben igazán semmi sem fontos.
Sem pénz,sem hatalom,sem előrejutás,csak az,hogy szeresse őt valaki igazán!"

"Talán semmi sincs szebb a világon,mint találni egy embert,
akinek lelkében nyugodtan letehetjük szívünk titkait,akiben megbízunk,
akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát,akinek egyszerű jelenléte elég,
hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk."

 

"Ki azt mondja: "imád", Sose hidd el szavát. Ki azt mondja: "szeret", Talán igaz lehet. De az aki rád néz, 
hallgat, Nem beszél és nem szavalgat, Annak add egész életed, Mert az forrón és hűn szeret."

"Az élet nem arról szól, hogy milyen gyorsan futsz, milyen magasra tudsz ugrani. Arról szól, hogy milyen gyorsan állsz talpra."

"Oly furcsák vagyunk mi emberek,
a lelkünk sír, az ajkunk nevet.
Egymásról azt hisszük, boldog talán,
s irígykedünk minden szaván.
azt hisszük, ha a másik szeme ragyog,
gondolatai tiszták, szabadok.
S nem vesszük észre, hogy vennénk észre,
hogy könnyek égnek csillogó szemében.
Hazugság az egész életünk,
hisz akkor sírunk,ha nevetünk!"

Várni kell, ha valami késik,
Tűrni kell, ha valami rossz,
Sírni kell, ha szívünk vérzik,
Remélni kell, ha bíztat a sors.
Emléket őrizni kell, ha szép,
Feledni akkor is kell, ha nehéz.

A barátság olyan, mint az igazgyöngy;
kezdetben még egészen parányi és
roppant sebezhető.
Ám az idő előrehaladtával gyönyörű,
felbecsülhetetlen értékű ékszerré csiszolódik,
melyet mindenki irigykedve néz, melyet
mindenki magának szeretne.

---

Pár szép vers:

Az elmúlás

Az élet szomorú és nehéz
Főleg,ha az élet értelme elvész
A jó dolgokat keresni kell
Ha nem találjuk,arra a bánat felel.

A rossz dolgokért nem kell küzdeni
De a jó dolgokat nehéz elérni
Úgy érzed,hiába küzdesz nem találod a jót
Pedig lehet csak keresni kellene azt az ajtót.

Ha tudod baj van,tehetetlennek érzed magad
Hiába a sors dönt,ebbe a szived beleszakad
Elveszítesz valakit,aki a számodra fontos
És erre gondolva szíved bánatos.

Ahogy a fákról hullanak a levelek
Úgy az élet percei is peregnek
Egyszer véget ér minden,amiért érdemes élni
A sors és a végzet elől nem lehet menekülni.

Ezért inkább a jónak éljünk
És akikért élünk soha el ne feledjük
Mert a jó dolgokra könnyebb gondolni
Mint a rossz emlékek árnyékában élni.

Nehéz túllépni a rossz emléken,
De meg kell tenni
Hisz csak akkor tudunk ismét,igazán SZERETNI!!

Bánat

Szeretnék szeretni,de nem lehet
Tudod jól,hogy elszakítanak minket
A Bánat egyre nagyobb
És ebbe lassan belehalok.

Tudod jól,hogy IMÁDLAK
De a szüleim hibáztak
Mert elszakítottak tőled
Pedig soha nem akartam elmaradni mellőled.

De az élet megy tovább,
Ami ki van számunkra jelölve
A poros uton tovább sétálunk
És már nem fogjuk egymás kezét örökre!

Talán ezt is túlélnénk
Ha az útról letérnénk.
De ez a sorsunk,nincs mit tenni
Úgy sem merünk az út mellett egymás kezét fogva menni.

BÁNAT

Tudod mi a bánat? 
Várni valakit ki nem jön el többé, 
Eljönni onnan,hol boldog voltál, 
S otthagyni szívedet örökké! 

Szeretni valakit,ki nem szeret téged 
Könnyeket tagadni,mik szemedben égnek, 
Kergetni egy álmot,soha el nem érni 
Csalódott szívvel mindig csak remélni! 

Megalázva írni egy könyörgő levelet 
Szívdobogva várni,s nem jön rá felelet, 
Szavakat idézni,mik lelekedre hulltak 
Rózsákat őrizni,mik elfakultak. 

Hideg búcsúzásnál egy csókot koldulni 
Mással látni meg őt és utána fordulni 
Kacagni hamis lemondással, 
Hazamenni,sírni könnyes zokogással. 

Otthon átkönnyezni hosszú éjszakákat 
S imádkozni, 
Hogy sose tudja meg 
Mi is az a bánat. 

A szív gyorsan elárulja önnmagát, 
De mást lát a két szemem, 
Messze túl a könnyeken 
Hogy még mindig te vagy a mindenem. 

Ha az kérdezné tőlem most valaki, 
Mondjam meg mit jelentesz nekem? 
Tán büszkeségből azt felelném, 
Semmit,csak múló szerelem. 

Elmegyünk majd egymás mellett, 
S a két szemed rám nevet 
Kacagva köszöntelek én is, 
De hangom kissé megremeg. 

Mosolygok az utcasarokig 
Aztán,hogy elfordulok 
Fáradt szememhez nyúlok 
S egy könnycseppet elmorzsolok. 

A válás mindig nehéz, 
De rosszul itélsz, 
Nem bántam meg 
Bárhogy is volt,nem bántam meg. 

Szívemben mindig lesz egy hely emlékednek 
Elfelejtem azt,hogy rossz vége lett 
És csak az maradsz, 
Ki engem boldoggá tett. 

Elmentél tőlem kedves, 
S én hagytam,hogy menj csak el 
Hiába lett volna minden, 
Ki menni akar,engedni kell. 

Mosolygott hozzá az arcom, 
De mögé ,már senki sem néz, 
Játszani a közönyös embert, 
Most látom csak míly nehéz. 

Ha azt kérdezné most tőlem valaki 
Mondjam meg,mit jelentesz nekem?! 
Egy pillanatra zavarba jönnék, 
S nem tudnék szólni hirtelen! 

S nagysokára mondanám hallkan 
Semmiség,csupán az életem, 
S nem venné észre rajtam senki sem, 
Hogy könnyes lett a szemem! 
( Heinrich Heine )

Oldal: Kezdőlap
~*Szijja remelem jol erzed magad a Lili mindenki oldalan jo szorakozast!* - © 2008 - 2024 - lilimindenkioldala.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat